Bevezetés a kertkultúrába A kertkultúráról általában:
Mindannyian stresszes, rohanó világban élünk. A városi ember beszorult a falak közé, lakótelepekre, társas- és sorházak közé, de minél zsúfoltabbak az életkörülményeink, annál nagyobb szükségünk van egy saját térre, ahol kapcsolatban maradhatunk a természet legalább egy kis darabjával. A kertben elültetett növények, a kertészkedés felidézik számunkra a nyílt tér, a friss levegő, a napsütés és a virágok illatának hangulatát. A kertkultúra a világon mindenhol egyet jelent az emberek kerthez kapcsolatos viszonyával.
Magyarországon a kertkultúra a rendszerváltozás óta nagy változáson ment keresztül.
Régebben virágos-, gyümölcsös, szőlős-, és veteményeskertet takart a „kert” fogalma. Gondoljunk csak a falusi utcára, mely még ma is őrzi a kert hagyományos formáit: a drót- vagy léckerítés mögött tarka virágok nyílnak, az ablakban muskátli és egyéb egynyáriak virítanak. Ezek a virágos előkertek tágultak ki lassanként a városokban, hogy pihenő gazdájuk is helyet találjon bennük. Napjainkban a szőlő–, gyümölcs- és zöldségtermesztési ismeretek, melyek régen szinte a vidéki ember alapműveltségéhez tartoztak, egyre ritkábban használatosak. Helyettük a kerti virágos és dísznövényekről, növényalkalmazásról, gyepszőnyegről, sövényekről jutunk egyre több információhoz. A kert azonban nem csak a növényekről szól. Az, hogy valóban életformánkká váljon, élvezhető és használható legyen, elsősorban attól függ, hogy mennyire segít kielégíteni az igényeinket, mennyire találjuk meg benne azt a funkciót, mely pihenésünket szolgálja. Kertünk kialakításánál, esetleg átalakításánál ezeket az igényeinket kell először átgondolni ahhoz, hogy az elképzelésünk szerinti célokat fel tudjunk sorolni. Akár mi, akár egy szakember készíti el a kertet, a funkciók megfogalmazása, tisztázása az első lépés. Ez egyáltalán nem könnyű! Mindenkinek a fejében él egy kert, de ez gyakran csak egy érzés, gyermekkori élmény, nem konkrét elképzelés. Nemritkán könyvekben, filmekben vagy külföldön látott képek alapján próbáljuk elmagyarázni, mit is szeretnénk – ennek természetesen további hátránya, hogy a magyar körülmények közé nem mindig lehet az ott látottakat alkalmazni.
Ha a célokat már megtaláltuk, azokat tovább kell színesíteni, pontosabbá, kiforrottabbá kell tenni ahhoz, hogy változtassunk jelenlegi kertünkön, illetve, hogy leendő kertünk szebb és használhatóbb legyen. A kertkultúra elsősorban az emberek gondolataiban élő képről, és ennek megvalósításának lehetőségeiről szól.
Következő cikksorozatunkban szeretnénk körbejárni azokat a szempontokat, melyeket mérlegelni érdemes a kert kialakítása során. A kertépítés egy-egy munkafázisának leírásával átláthatóvá tesszük annak folyamatát, az előre látható problémákat, hogy időben eldönthető legyen, önerőből is megoldhatók ezek, vagy érdemes őket inkább szakemberre bízni. Szeretnénk átfogó képet adni a kertépítés folyamatáról a tervezéstől kezdve a tereprendezés, burkolatok, kerti építmények, sziklakert, vízarchitektúrák, játszókert kialakításának folyamatán keresztül a növényalkalmazás, füvesítés, gyepszőnyegezés témakörén át egészen az öntözőrendszerek kialakításáig.
Nem titkolt célunk, hogy a mindannyiunk számára oly egyszerűnek tűnő „kertészkedés”-ről lerántsuk a leplet, megmutassuk annak gyakorlati és szakmai oldalát. Ezzel szeretnénk erősíteni a „kerttervezés-kertépítés mint téralkotás” jellegének elfogadtatását, mivel ez egész lakókörnyezetünk képét meghatározza. Kertet tervezni és építeni nem különösebben nehéz abban az esetben, ha van megfelelő elképzelésünk, önbizalmunk és ismeretünk hozzá. Mivel mindenki nem bízhat meg kertépítő szakembert, ezért nagyrészt rajtunk múlik, hogy milyen környezetet alakítunk magunk köré. Nyugaton, ahol a kertkultúrának évszázados hagyománya van, a szép környezet létrehozása és fenntartása elvárás, kötelesség. Ez a mindenkire kiterjedő, általános morális felelősség az alapvető különbség mondjuk egy angol vagy holland és egy magyar utcakép között.
Ahogy a cikksorozat végére érünk, szeretnénk elérni, hogy úgy érezzük, izgalmas felderítő utazáson vettünk részt. Gazdagabbak lettünk ötletekben, megvalósítási lehetőségekben, meg tudjuk fogalmazni a célokat és elvárásainkat, és ha megvan bennünk a kellő lelkesedés, neki is állhatunk majd valóra váltani őket. |
